# Innovációmenedzsment
- Milyen innovációmenedzsment-modellek alkalmazhatók a szakképzésben?
- Hogyan mérhető az innováció hatékonysága a szakképző intézményekben?
- Milyen szerepe van a tanárnak az innovációs folyamatok ösztönzésében?
- Mutass példákat sikeres innovációs projektekre a mérnöktanár képzésben.
- Hogyan kapcsolódik az innovációmenedzsment a projektpedagógiához?
# Szakképzési rendszerek
- Hasonlítsd össze a magyar és a német duális szakképzési rendszert!
- Milyen kihívásokkal néz szembe a magyar szakképzési rendszer?
- Hogyan integrálhatók a digitális technológiák a szakképzési rendszerekbe?
- Milyen szerepe van a gazdasági szereplőknek a szakképzés irányításában?
- Milyen nemzetközi példák vannak a szakképzés és a felsőoktatás összekapcsolására?
# Szakképzés-pedagógia
- Mik a szakképzés-pedagógia fő elméleti irányzatai?
- Hogyan ötvözhető a szakképzés-pedagógia a digitális pedagógiával?
- Milyen módszerek segítik a szakmai kompetenciák fejlesztését?
- Hogyan kezelhetők a heterogén tanulói csoportok a szakképzésben?
- Milyen kutatási eredmények támasztják alá a szakképzés-pedagógia hatékonyságát?
# Elektronikus tanulási környezetek
- Milyen elektronikus tanulási környezetek (LMS) használhatók a szakképzésben?
- Hogyan tervezzünk hatékony e-learning környezetet mérnökhallgatók számára?
- Milyen előnyei és hátrányai vannak az elektronikus tanulási környezeteknek?
- Hogyan biztosítható a tanulói interakció és együttműködés online környezetben?
- Milyen eszközök támogatják a személyre szabott tanulást elektronikus környezetben?
# Digitális pedagógia korszerű alkalmazása és technológiája
- Milyen korszerű digitális technológiák alkalmazhatók a mérnöktanár képzésben?
- Hogyan integrálható a mesterséges intelligencia a digitális pedagógiába?
- Milyen módszerek vannak a digitális kompetenciák fejlesztésére?
- Hogyan értékelhető a digitális pedagógia hatékonysága?
- Mutass jó gyakorlatokat a digitális pedagógia területéről.
# Felnőttek szakképzése és gazdaság
- Hogyan hat a gazdasági környezet a felnőttek szakképzésére?
- Milyen módszerek hatékonyak a felnőttek tanításában?
- Hogyan hangolható össze a felnőttek szakképzése a munkaerőpiaci igényekkel?
- Milyen szerepe van az élethosszig tartó tanulásnak a gazdasági növekedésben?
- Milyen kihívásokkal szembesülnek a felnőttképző intézmények?
# Szakterületi fejlődési irányok és új pedagógiai módszerek
- Milyen új fejlődési irányok vannak a mérnöki szakterületen?
- Hogyan építhetők be az új pedagógiai módszerek a szakterületi oktatásba?
- Milyen iparági trendek befolyásolják a mérnökképzést?
- Hogyan tarthatók naprakészen a szakterületi ismeretek?
- Milyen innovatív módszerek segítik a szakterületi kompetenciák fejlesztését?
# Szakterületi ismeretek
- Melyek a legfontosabb szakterületi ismeretek a mérnöktanár képzésben?
- Hogyan adhatók át hatékonyan a szakterületi ismeretek?
- Milyen források segítik a szakterületi ismeretek bővítését?
- Hogyan kapcsolódnak a szakterületi ismeretek a gyakorlati képzéshez?
- Milyen módszerekkel értékelhetők a szakterületi ismeretek?
# Ágazati alapozóés szakmai ismeretek
- Mi a különbség az ágazati alapozó és a szakmai ismeretek között?
- Hogyan épülnek egymásra az ágazati alapozó és szakmai ismeretek?
- Milyen módszerekkel taníthatók az ágazati alapozó ismeretek?
- Hogyan integrálhatók a gyakorlati feladatok az ágazati alapozásba?
- Milyen kompetenciák szükségesek az ágazati alapozó ismeretek oktatásához?
# Projektmunka I.II.
- Hogyan tervezzünk projektmunkát a mérnöktanár képzésben?
- Milyen értékelési módszerek alkalmasak a projektmunka értékelésére?
- Hogyan biztosítható a csoportmunka hatékonysága a projektekben?
- Milyen kihívások merülnek fel a projektmunka során?
- Mutass példákat sikeres projektmunkákra a szakképzésben.
# Neveléstudomány aktuális kérdései
- Melyek a neveléstudomány legaktuálisabb kutatási kérdései?
- Hogyan hatnak a társadalmi változások a neveléstudományra?
- Milyen új paradigmák jelentek meg a neveléstudományban?
- Hogyan kapcsolódik a neveléstudomány a szakképzéshez?
- Milyen módszerekkel integrálhatók a neveléstudományi kutatások a tanárképzésbe?
# Tanári kommunikáció
- Milyen kommunikációs stratégiák hatékonyak a tanári munkában?
- Hogyan fejleszthető a tanári kommunikáció a digitális környezetben?
- Milyen szerepe van a nonverbális kommunikációnak a tanításban?
- Hogyan kezelhetők a konfliktusok a tanári kommunikációban?
- Milyen módszerekkel értékelhető a tanári kommunikáció?
# Tanulás-tanítás és oktatástervezés
- Milyen modellek segítik az oktatástervezést a szakképzésben?
- Hogyan tervezzünk tanulási folyamatot a mérnökhallgatók számára?
- Milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanulás-tanítás tervezésekor?
- Hogyan integrálhatók a tanulási eredmények az oktatástervezésbe?
- Milyen eszközök támogatják a tanulás-tanítás folyamatának tervezését?
# Kutatásmódszertan és minőségbiztosítás
- Milyen kutatási módszerek alkalmasak a szakképzés kutatására?
- Hogyan biztosítható a minőség a szakképzésben?
- Milyen eszközök segítik a minőségbiztosítást a szakképző intézményekben?
- Hogyan kapcsolódik a kutatásmódszertan a minőségbiztosításhoz?
- Milyen etikai kérdések merülnek fel a szakképzési kutatásban?
# Speciális nevelési területek és nemzetiségi pedagógia
- Milyen speciális nevelési igényű tanulók vannak a szakképzésben?
- Hogyan integrálható a nemzetiségi pedagógia a szakképzésbe?
- Milyen módszerek segítik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását?
- Hogyan biztosítható az inkluzív oktatás a szakképzésben?
- Milyen kihívásokkal szembesül a nemzetiségi pedagógia?
# Személyiségfejlesztés
- Hogyan fejleszthető a tanulók személyisége a szakképzésben?
- Milyen módszerek segítik a személyiségfejlesztést?
- Milyen szerepe van a tanárnak a személyiségfejlesztésben?
- Hogyan mérhető a személyiségfejlesztés hatékonysága?
- Milyen elméletek támasztják alá a személyiségfejlesztést?
# Pedagógiai szeminárium I.
- Milyen témák merülnek fel a pedagógiai szemináriumon?
- Hogyan készüljünk fel a pedagógiai szemináriumra?
- Milyen módszerekkel tehető interaktívvá a szeminárium?
- Hogyan értékelhető a szemináriumi munka?
- Milyen irodalom ajánlott a pedagógiai szemináriumhoz?
# Szakmódszertan I.II.
- Mik a szakmódszertan fő területei?
- Hogyan tervezzünk szakmódszertani órát?
- Milyen módszerek hatékonyak a szakmai tárgyak tanításában?
- Hogyan integrálhatók a digitális eszközök a szakmódszertanba?
- Milyen értékelési módszerek alkalmazhatók a szakmódszertanban?
# Projektpedagógia és innovatív módszerek
- Mi a projektpedagógia lényege?
- Milyen innovatív módszerek alkalmazhatók a projektpedagógiában?
- Hogyan kapcsolódik a projektpedagógia a munkaerőpiaci kompetenciákhoz?
- Milyen kihívásai vannak a projektpedagógiának?
- Mutass példákat innovatív projektpedagógiai módszerekre.
# Egyéni differenciálás és tanulástámogatás
- Hogyan valósítható meg az egyéni differenciálás a szakképzésben?
- Milyen módszerek segítik a tanulástámogatást?
- Hogyan azonosíthatók a tanulók egyéni szükségletei?
- Milyen eszközök támogatják a differenciált oktatást?
- Hogyan értékelhető a differenciálás hatékonysága?
# Iskolai tanítási gyakorlat
- Hogyan készüljünk fel az iskolai tanítási gyakorlatra?
- Milyen feladatokat lát el a hallgató a gyakorlat során?
- Hogyan értékelik a tanítási gyakorlatot?
- Milyen kihívásokkal szembesülnek a hallgatók a gyakorlat alatt?
- Milyen visszajelzések segítik a fejlődést a gyakorlat során?
# Összefüggő iskolai gyakorlat
- Mi a különbség az iskolai tanítási gyakorlat és az összefüggő gyakorlat között?
- Hogyan szervezzük meg az összefüggő iskolai gyakorlatot?
- Milyen kompetenciákat fejleszt az összefüggő gyakorlat?
- Hogyan történik az értékelés az összefüggő gyakorlat során?
- Milyen dokumentumok szükségesek az összefüggő gyakorlathoz?
# Portfólió
- Mi a portfólió szerepe a mérnöktanár képzésben?
- Hogyan építsünk fel egy portfóliót?
- Milyen tartalmak kerüljenek a portfólióba?
- Hogyan értékelik a portfóliót?
- Milyen digitális eszközök segítik a portfólió készítését?
# Felzárkóztatás és tehetséggondozás
- Hogyan segíthető a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózása?
- Milyen módszerek alkalmasak a tehetséggondozásra a szakképzésben?
- Hogyan azonosíthatók a tehetséges tanulók?
- Milyen programok támogatják a felzárkóztatást és tehetséggondozást?
- Hogyan integrálható a felzárkóztatás és tehetséggondozás a mindennapi oktatásba?
# Oktatásés szakképzéstörténet
- Melyek a magyar szakképzés történetének fő korszakai?
- Hogyan fejlődött a szakképzés Európában?
- Milyen hatással voltak a történelmi események a szakképzésre?
- Milyen tanulságokat vonhatunk le a szakképzés történetéből?
- Hogyan jelenik meg a szakképzés története a jelenlegi rendszerben?
# Korszerű tanulástechnikai alapkompetenciák a mérnökké válás során
- Milyen tanulástechnikai kompetenciák szükségesek a mérnökké váláshoz?
- Hogyan fejleszthetők ezek a kompetenciák?
- Milyen szerepe van a digitális eszközöknek a tanulástechnikában?
- Hogyan mérhetők a tanulástechnikai kompetenciák?
- Milyen módszerek segítik a hatékony tanulást a mérnökképzésben?
# Tanulásmódszertan
- Mik a tanulásmódszertan fő elvei?
- Hogyan tanítható a tanulásmódszertan a szakképzésben?
- Milyen technikák segítik a hatékony tanulást?
- Hogyan alkalmazható a tanulásmódszertan a felnőttképzésben?
- Milyen kutatások támasztják alá a tanulásmódszertan hatékonyságát?
#A záróvizsgára való felkészülést segítő főbb témakörök
- 1A. Az iskoláskorú tanulók pedagógiai, pszichológiai sajátosságai. A személyiség alakulása, fejlődés-lélektani sajátosságok. A család és a tágabb szociokulturális környezet jelentősége. Énkép és önismeret. A serdülőkori identitás alakulása, tanulási motivációk és pályaorientáció. Tanulás, érzelmek és megismerés.
- 1B. A szakterületnek megfelelő programtantervek és az oktatási folyamat tervezése. Az ágazati szakképesítések programtanterveinek használata a tanítási-tanulási folyamat tervezésében, a szakmai kompetenciák fejlesztésében, továbbá a szakmai záróvizsgákra történő felkészítés során.
- 2A. A tanári szerep. A pedagógussal szembeni elvárások, a szakmai felkészültség komponensei. A tanári szerep értelmezése, az érett tanári személyiség. A tanár, mint modell. A tanár, mint a személyiség fejlesztője. A tanári motiválás lehetőségei.
- 2B. Tantárgy-specifikus oktatási módszerek. A programtantervi követelménymodulok feldolgozása során alkalmazható, tantárgyankénti oktatási stratégiák és módszerek, a szaktárgyi felzárkóztatás és differenciálás módszertani kérdései. A műszaki ismeretek oktatásának sajátosságai.
- 3A. Társas kapcsolatok az iskolában. A társas kapcsolatok alapjai, a csoportok kialakulása, ismérvei. A társak hatása az egyénre – kötődés, szociabilitás. A társak hatása a teljesítményre. A kortársak, mint referenciacsoport és hatásuk a teljesítményre. A csoportok szerveződési formái, kohézió és szerepek a csoportban, illetve a benne rejlő nevelési lehetőségek.
- 3B. A PLC-k tanításának módszertani sajátosságai. Szakterületi alkalmazású programnyelvek szintaktikai és szemantikai szabályai, tanításának és tanulásának módszertani sajátosságai, a PLC-k és szimulációs programok használatának tanítása. „A PLC kiválasztása, beépítése, huzalozása, üzembe helyezése” című téma oktatása.
- 4A. A nevelés alapfogalmai, céljai, folyamata hatásrendszere és módszerei. A nevelési alapfogalmak kapcsolatrendszere. Nevelési szemléletek és a nevelés értelmezése. A társadalom és a kultúra szerepe, a szocializációs erők birtokosai. Az értékelsajátítás folyamata, az értékek rendszere. A magatartást szabályozó tényezők és a rétegek formálásának eszközei. A direkt és az indirekt hatásrendszer jellemzői. A nevelési módszerek, a szokások, az életvezetési modellek és a meggyőződés formálása. A jutalmazás és büntetés formái, hatékony alkalmazása.
- 4B. A félvezető eszközök tanításának módszertani sajátosságai a laboratóriumi oktatás fókuszában. Szakmai készségek és képességek fejlesztése a szaktantermi- és laboratóriumi oktatás, továbbá a duális képzés színterein, a gyakorlati tudás fejlesztési fázisai és az azokban alkalmazható oktatási módszerek. „A félvezető eszközök szimulációs vizsgálata (diódák, tranzisztorok)” című témakör oktatásának módszertani sajátosságai.
- 5A. A nevelés társas közege. A pedagógus. A nevelő személyiségével kapcsolatos elvárások. A tanári munka minőségét meghatározó elemek rétegei. A pedagógus, mint modell, tanári vezetési stílusok. A nevelő és a nevelt közötti kölcsönhatások. Az érzelmek szerepe a nevelésben. A pedagógus feladatai, lehetőségei a tanulók, a tanulócsoportok megismerésében, burkolt személyiségelméletek.
- 5B. A Boole-algebra tanításának módszertani sajátosságai a tanulói tudás ellenőrzése és értékelése nézőpontjából. Szakmai kompetencia követelmények ellenőrzése és értékelése, a szaktudás mérési módszerei. Tesztlap tervezés a „Boole-algebra” című témakör tanításához kapcsolódóan.
- 6A. A nevelés szinterei: családi nevelés, iskolai nevelés, a családi és iskolai nevelés kapcsolata. A család szerepe az egyén fejlődésében és szocializációjában. A család funkciói, feladatai. Szülői nevelési stílusok és hatásaik. Az iskolai nevelés. Csoportfejlődés és közösségfejlesztés. A csoport ismérvei, funkciói. A csoport fejlődési szakaszai. Az elsődleges közösségek szerepe az egyén fejlődésében. A társas kapcsolatok feltárása és tanári feladatok a közösség fejlesztésében. A családi és iskolai nevelés kapcsolata. A szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés meghatározó tényezői, formái.
- 6B. Az informatikai műveltség és középfokú szakmai képzettség. A tantárgy helye és szerepe a szakmacsoportos alapozó- és szakképzésben. Az oktatás cél- és követelményrendszere. Az informatika tudás szerkezete és a fogalmi sokszínűség megnyilvánulása a számítógép felépítése (a hardver) témakör vonatkozásában. Az informatikaoktatás során fejlesztendő kompetenciák. Az informatika tananyag strukturális és tartalmi elemzése.
- 7A. A nevelés tervezése, a tervezés folyamata. Az iskolai nevelés tervezését szabályozó dokumentumok. A nevelési célok tanórákon megvalósítható feladatokra bontása. Az osztályfőnök szerepe, feladatai. Az osztályfőnöki órák funkciója, tartalma. Osztályfőnöki órák tervezése, ajánlott módszerek. A nevelés tanórán kívüli és szakórai lehetőségei.
- 7B. Az informatikai ismeretek alkalmazásának módszerei. Az informatikai ismeretek alkalmazásának műveletei, alapvető készségek és jártasságok. A teljesítményképes tudás fejlesztésének módszerei és eszközei a hálózati operációs rendszerek témakörben. A téma feldolgozása során alkalmazott munkalapok, feladatlapok, példatárak alapvető típusai. A témakör belső és külső kapcsolatrendszere.
- 8A. Konfliktusok és nevelés. A fegyelmezetlenség okai, megjelenési formái. A fegyelem fenntartásának nevelési célja. Hatásos és hatástalan fegyelmezési eljárások. Nehezen nevelhető gyerekek és fiatalok. A nehezen nevelhető diákok felismerése, fejlődésének támogatása, beilleszkedésének segítése. Nehezen nevelhető gyerekek és fiatalok. A nehezen nevelhető diákok felismerése, fejlődésének támogatása, beilleszkedésének segítése.
- 8B. Alapvető tananyag-feldolgozási módok az informatikaoktatásban. Az induktív és a deduktív tananyag-feldolgozási mód összehasonlítása az informatikai alapismeretek oktatása kapcsán. Tanári kérdések szerepe a tananyag-feldolgozás során. Az algoritmusok szerepe a tanulási folyamat optimalizálásában. A gondolkodási műveletek szerepe és jelentősége a téma tanítás-tanulási folyamatában. A készség- és jártasságfejlesztés témaspecifikus módszerei.
- 9A. A magyar köznevelés rendszere és irányítása. A köznevelés rendszerének felépítése és működése: a magyar iskolarendszer jellemzői. Az iskola kapcsolata más társadalmi intézményekkel. Az oktatási rendszer irányítása: az oktatási folyamat értelmezése, a tanterv és a tantervalkotás fázisai, a magyar tantervi szabályozás szintjei, a különböző tantervi típusok jellemzői. Az éppen érvényes NAT műveltségterületei és kulcskompetenciái.
- 9B. Képességfejlesztés az informatikaoktatásban. Az általános és speciális képességek és fejlesztési lehetőségeik a tantárgy tanításában. A problémamegoldás komplex értelmezése. A problémafelvető és – megoldó oktatás szerepe és jelentősége a hálózati kommunikáció témakör tanításában. A gondolkodásbeli rugalmasság és az analógiás gondolkodás fejlesztésének bemutatása a téma tanításán keresztül.
- 10A. A tanulás. A tanulásról alkotott nézetek fejlődése. A tanulás folyamata a hagyományos és a konstruktivista megközelítés szerint. A tanulás érzelmi alapjai: a kognitív és érzelmi működés kapcsolata. Érzelmek és tantermi jelenségek. Tanári érzelmek tantermi jelentősége.
- 10B. A tanulói teljesítmények ellenőrzése és értékelése az informatika tantárgyban. A tudásszint ellenőrzésének tantárgyi sajátosságai és eszközei a bemutatók létrehozása és szerkesztése témakör tanításában. A formatív és a szummatív értékelés sajátosságai. A feladatlapok kidolgozása, feladatok főbb típusai és azok jellemzői. Témazáró feladatlapok összeállítása, a pontszámok meghatározása. Az eredmények értékelése, az érdemjegy megállapítása.
- 11A. A tanítás és tanulás társas közege. A diákok tanulási sajátosságai, a kognitív fejlődés és a serdülők gondolkodási sajátosságai. A tanulási motiváció: a motiváció fogalma, a tanulási motiváció szintjei, az iskola szerepe, feladat a motiváció kialakításában. A csoportok tanulásra gyakorolt hatásai: homogén és heterogén csoportok, csoportnyomás, társas lazsálás, serkentés és gátlás. A tanár és szerepe a tanítás-tanulás eredményességében: elvárások - tanári kompetenciák és tanári szerepmodell. A reflexió szerepe.
- 11B. Az informatikaoktatás tárgyi feltételei. A számítástechnika laboratórium kialakításának és üzemeltetésének szempontjai. A hardver és szoftver kiválasztás alapelvei. Alapvető szervezeti és munkaformák a számítástechnika laboratóriumban. A tanulási tevékenység vezérlésének és szabályozásának módszerei. A tanuló munkavégzés ellenőrzésének és értékelésének sajátosságai.
- 12A. A tanítás-tanulás szervezeti keretei, szervezési módjai és módszerei. Oktatási célok, oktatási folyamat, az önszabályozó tanulás kialakításának lépései. A pedagógiai tervezés: tanügyi dokumentumok, oktatási tervek használata és készítése. A tananyag kiválasztása és elrendezési modelljei. A tanári aktivitáson alapuló módszerek, előnyeik, hátrányaik, célszerű alkalmazásuk. A tanulói aktivitáson alapuló módszerek. A differenciált tanulásszervezési mód jellemzői, a csoportos és páros munkaforma sajátosságai, az egyéni munkaformák sajátosságai.
- 12B. A programalkalmazások oktatásának sajátosságai. A műszaki programalkalmazások tanításának céljai és feladatai az oktatás különböző szintjein. A műszaki programalkalmazások témaköreinek tartalma, a tananyagok szerkezete, elrendezése, követelmények. A témakörök közötti kapcsolatrendszer.
- 13A. Az oktatás és képzés ellenőrzése, értékelése. Az ellenőrzés és értékelés szemléleti keretei, funkciói. Az ellenőrzés és értékelés tárgya, és helye az oktatási folyamatban: teljesítmény ellenőrzése: diagnosztikus, formatív, szummatív értékelés. Az ellenőrzés és értékelés módszerei, területei, mennyiségi és minőségi értékelési formák. A fejlesztő értékelés alapjai. Az objektivitás biztosításának módjai. A csoportmunka értékelésének nehézségei és lehetőségei.
- 13B. Produktív és reproduktív programalkalmazás. A produktív és reproduktív programalkalmazás értelmezése, módszerei. Feladat- és problémamegoldás. A produktív és reproduktív feladatok értékelése. A tanulók motiválásának lehetőségei a műszaki programalkalmazások oktatásával.
- 14A. A tantermi oktatás technikája technológiája. Hagyományos módszerek a szemléltetésben: a táblai munka, a vázlat- és rajzkészítés sajátosságai. Digitális oktatástechnikai eszközök fajtái, főbb jellemzői. Az eszközök alkalmazásának lehetőségei a szakképzésben. Az időfüggetlen és időfüggő médiumok létrehozásának és szerkesztésének eszközei, legfontosabb műveletei. A prezentáció-készítés szempontjai, követelményei és eszközei.
- 14B. A szakképzés és a gazdaság kapcsolata. Az oktatás – gazdaság – társadalom kapcsolatrendszer kölcsönhatásai. A szakképzésre ható sajátos gazdasági és társadalmi tényezők. A társadalmi mobilitás és a munkaerő-szükséglet változásai. Motivációk és lehetőségek a munkaerőpiacon. A rövid és hosszú távú oktatástervezés szempontjai, módszerei.
- 15A. Tanulás az információs társadalomban – elektronikus tanulás. Az elektronikus tanítás, tanulás fejlődése napjainkig. Tanulási modellek. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a mérnöktanári munkában (felhő alapú technológiák, tartalommegosztás, blogok és online konzultáció).
- 15B. Felnőtt tanulók pedagógiai, pszichológiai sajátosságai. A tanulás motivációi felnőtt korban. A korábbi szervezett tanulás és a munkatapasztalatok jelentősége, szerepe. Sajátos tanulási nehézségek, problémák. A képzési kínálat főbb színhelyei, szervezési formái. Munkaerő-piaci képzések. Átképzés és továbbképzés. Formális, nem-formális és informális képzés.
- 16A. Az online tanulás keretrendszerei. Az elektronikus oktatási anyagok felépítése, szerkezete, technológiai háttere. Az elektronikus oktatóanyagokhoz kapcsolódó szabványok. Az oktatóanyagok fejlesztésének folyamata. A tartalommal kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai követelmények, formai elvárások. A kurzuselemek főbb típusai, és azok jellemzői. Oktatás a virtuális valóságban. Közösségi felületek és az oktatás. Online portfóliók.
- 16B. Szakképzés-pedagógiai kutatások módszerei. A neveléstudományi kutatások sajátosságai. Az induktív és a deduktív kutatási stratégia alapvető módszerei. Az adatfeltárás és adatfeldolgozás módszerei az ágazatban. Alapvető jósági kritériumok. Az eredmények értelmezésének, értékelésének módjai és tudományos közlésének kritériumai.